-Mondj valami szépet nekem!-kértem.
-Én!
-Hülye!Akkor valami kedveset!
-ÉÉN!!!
-Nagyonhülye!
-Pá,Édes!-belecuppantott a telefonba és eltűnt az éterből.
De nem tűnt el a fejemből.Énhülye belezúgtam ebbe a disznóba,semmi kétség.És aki odafent ezt intézte,tuti bepisil a röhögéstől.Tiszta vicc az egész,na.És gyanítom,hogy ebből én nem kerülhetek ki ép ésszel.Jaj,jaj,jaajjj!És még egyszer jaaajjj!!!